alonzomosely

alonzomosely

Iskola a pult mentén

2022. szeptember 15. - midragon

Geza kocsmája! Bár George Clooney legutóbbi rendezései sem kritikailag, sem üzletileg nem álltak erős lábakon, azért a remény még élt, hogy a kávézós direktor idővel egy újabb minőségi filmet tesz lesz a pultra. Újra össze is cimbizett Ben Affleckkel – Az Argó-akcióval Oscart hoztak el –, hogy az élet nagy dolgairól némi kocsmai könyökléssel elmélkedjenek. Vajon újabb pezsgős koccintás lesz a vége?

Good Feel Hunting

tenderbar4.jpg

Köztudomású dolog, hogy aki filmkritika írására adja a fejét, az sosem akart valódi filmkritikus lenni! Jobb esetben jövőbeli forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként képzeli el az életét. Zseniális szkriptekkel teli fiókja aztán vagy kiürül és máris révbe ért vagy rosszabb esetben csak tovább gyűlnek a sztorik – és… maradnak a filmkritikák! De vajon miért kezd el bárki is írni? Vagy miért ragad ecsetet a kezébe vagy miért kopácsol le mázsányi törmeléket egy formátlan kőtömbről, hogy valami szépet és fontosat mutasson másoknak? Tudja valaki a választ?

Talán az ifjú JR (cuki, érdeklődő és intelligens: Daniel Ranieri remek bemutatkozása) is csak sejti önmagában, amikor anyjával, (Lily Rabe – Amerikai Horror Story, Alelnök) sokadik sikertelen különélési próbálkozásuk után visszaköltöznek a nem túl vagyonos, de az egész famíliát maguknál parkoltató nagyszüleihez Long Islandre. A fiú ideje jó részét Charlie nagybátyja (Ben Affleck) szokatlan módon, könyvekkel jól telepakolt Dickens-bárjában tölti, ahol az úri közönség közt lassan-lassan kezd kinyílni a szeme az Élet nagy dolgaira! Mintegy mentoraként Charliebá irányítja a fiút a férfitudomány, a betűk és a regények nehéz, de szórakoztató és izgalmas útvesztőjén keresztül, így nem is csoda, hogy JR – akitől minden második ember megkérdezi, hogy mit is jelent ez a rövidítés – nemsokára eldönti: csakis a betűvetésnek szenteli az életét. Persze, addig is jó szokás szerint el kell mennie egyetemre, hogy valódi, kenyérkereső szakmát is szerezzen…

tenderbar.jpg

Már az első pillanatban sejthető, hogy férfivé érési, felnőtté válási történetbe csöppenünk, ami azonban kiemeli a mozit az átlagból az első pontban Clooney rendezése. A Műkincsvadászok, a Suburbicon és Az éjféli égbolt után végre egy összeszedett, kedvesen humoros és még néha gyermekien bájos, szórakoztató felnövés-sztorit készített. A film egy darabig két idővonalon fut, az 1973-as, minden új ismeretet magába szippantó, tágra nyílt szemű kisfiú JR mellett megismerjük a nyolcvanas évek egyetemre készülő JR-jét (Tye Sheridan – Mud, Joe, Ready Player One, The Card Counter) is, aki egy szekrénynyi elolvasott könyvvel a háta mögött az eddigi okosságokkal felvértezve lát neki az önálló életnek. Itt veszít a mozi a gyermeki bájából, kevesebb a humor és a pult melletti életbölcselet – ezzel együtt a vizuális, rendezői húzás –, ám kapunk helyette „barátnő”-höz kapcsolódó szerelmi bonyodalmakat, sznob, középosztálybeli lenézést és természetesen meg-megakadó írói, újságírói karriert – igen, ez már az Élet nehezebb oldalának ízelítője, ám a film és JR nemsokára visszatérnek az eredeti hangulathoz.

tenderbar3.jpg

Ezt pedig a rendezőn kívül nagyban befolyásoljáka jól kiválasztott betétdalok, de leginkább a remekül eljátszott karakterek. A jóöreg Christopher Lloyd számára jutalomjáték a fingós, bárdolatlan, ám zseniális – embergyűlölő vagy aranyszívű? ki tudja –  nagypapa eljátszása, szórakoztatóak Charlie kocsmai haverjai, a néhány jelenet erejéig feltűnő pap, akik mind-mind hatnak a „két” JR fejlődésére. De természetesen a legfőbb motiváló és iránymutató a nagybácsi, Ben Affleck, akinek alakján keresztül mindvégig érezhető a Good Will Hunting-párhuzam, hiszen ebben a filmben is – bár a saját sorsa valahogy bennragadt a prolivilágban – a lentről, tehetsége révén felkapaszkodni igyekvő főhős legfőbb támogatója – és Affleck minden cigizésével, laza pohártörölgetésével, jótanácsaival remekül hozza a karaktert. A titkos ász azonban JR apja, aki bár nem sokat szerepel, ám valahogy mégis a fiú tetteinek mozgatórugója: JR számára sokáig csak egy elérhetetlen hang a rádióban, ám a pár jelenet, amiben szerepel, a film legerősebb pillanatai közé tartoznak: mindegyikük a fiú jellemépülésének sarokkövei.

tenderbar5.jpg

Az Iskola a pult mentén főhőse elsőre ugyan elérhetetlennek tűnő célokat üldöz – törődő apa, szerelem, írói karrier: vajon melyik valósul meg? –, ám ez a kellemes kis feelgood film – bár a háttérben látjuk-érezzük a meg nem valósult álmok terhét – egy pillanatig sem tűnik erőltetettnek, görcsösnek, szájbarágósnak.

Kicsivel több kocsmai okosság, Ben Affleck és Christopher Lloyd – és bármilyen divatos politikai felhang nélkül is Clooney mozija az év egyik legmeghatározóbb, Oscart érő mozija lehetett volna – e sorok írásakor ugyan még nincsen hivatalos lista, de Ben akár oda is érhet a jelölő ceremóniára. Mivel a film felénél a felsoroltak kissé a pult takarásába csúsznak, így „csupán” egy remek, szeretnivaló és közvetve a mobilfüggő korunknak is üzenő, vicces felnőtté válási történet kerekedett belőle.

Olvassatok könyveket! Bumm! Ennyi! Férfitudomány!

(www.hetediksor.hu, A hetedik sor közepe, 2022.01.24.)

Clooney és Affleck újra összeálltak, hogy egy feel good moziban, a hetvenes-nyolcvanas évek háttere előtt meséljenek egy kisfiú felnőtté válási kalandjáról, a családi kötelékekről és a megkopott, de még mindig eleven amerikai álomról..

tenderbar2.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alonzomosely.blog.hu/api/trackback/id/tr3017931965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása