alonzomosely

alonzomosely

Menekülés Absolomból

2021. szeptember 05. - midragon

Álmaimban mindig a jövőbe vágytam – de ezentúl soha!

Túl macerás lenne. Bőven elég nekem az ész nélkül rohangáló terminátorok és idegenek hada, meg a mindenhonnan elősereglő egyéb ragadozók.

Akkor inkább a börtön – mondanám, de sajnos ebben az esetben holmi félember kannibálokkal is meg lehetne küzdenem.

absolom3.jpg

Legalábbis a 21. századi Absolom szigetén. Abban a szuperhiper börtönben, ami önmaga szabályozza a népességét: a rabok ugyanis ahelyett, hogy a kollektív szökés gondolatával foglalkoznának, egymás minél előbbi elmúlásával töltik az idejüket.

Ebbe a helyzetbe érkezik meg John Robbins, a becsületes katona (Ray Liotta). Felettese megölése miatt életfogytosként hozzák Absolomra, ahol igen rövid idő alatt megismeri a szigeten élő, egymással szemben álló feleket. Először a rosszarcú kívülállókkal találkozik – akiknek a vezetője az egyéni humorérzékkel megáldott Marek –, majd egy sikeres szökés után Robbins az atya és népe között találja magát. Míg az utóbbiak békében élnek, a barbár kívülállók az emberevésen kívül fő szórakozásuknak a kulturált társadalmat irányító Atya és népének időnkénti megtámadását tekintik.

A Jó és Rossz ellentéte tehát adott. Ezután már nyilvánvaló, hogy a veterán Robbins melyik oldalon kapcsolódik be a csatározásokba.

absolom.png

Martin Campbell rendező cseppnyi kétséget sem hagy afelől, hogy nem művészfilmet nézünk. Szépen leültet a fotelbe, de nem hagyja, hogy elmélázzunk; kézen fog, majd beleránt minket a tűzbe. Akció akciót követ, egészen a vége főcímig.

Ray Liotta – a NagyMenők és az Őrjítő vágy után – végre egy igazi főszerepben látható és megfelelően árnyaltan alakítja az érzékeny és sérülékeny Robbinst. Lance Henriksen Atyája, a színésztől szokatlanul, pályafutása ritkábban látott pozitív oldalát mutatja, míg Stuart Wilson (Marek) „Apu meg én” stílusú viccei leginkább a jokeri magasságokat ostromolják.

Mindent összevetve a Menekülés Absolomból – mondjuk a lapos Fortress-szel összehasonlítva – és hasonszőrű társaival összevetve egy könnyen fogyasztható, átlagon felüli akció-thriller, amely gyorsan beharapva sem üli meg a gyomrunkat.

 (1995, Cinema Videó Plusz)

Az Absolom magánéleti szempontból fontos film és ugyan ez sem egy túl hosszú DVD-ajánló volt, ám több más kritikával együtt az első megjelent cikkeim egyike...

absolom2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://alonzomosely.blog.hu/api/trackback/id/tr316680592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása