Talán mindenki vissza tud emlékezni arra a pillanatra, amikor legelőször lépett be kedvese szüleinek a házába. A gyomorban némi görcs honol, hogy vajon sikerül-e megfelelni a sosem látott – és talán majd leendő rokonként is tisztelt – szülőknek és minden gond nélkül összejön-e velük egy értelmesen beszélgetés. Hisz csak remélhetjük, hogy az ajtó mögött egy teljesen átlagos apuka és anyuka fogad a rémálmainkban szereplő őrült pszichopata favágóbrigád helyett. Nyugi, lazítás! Kéz a kilincsen, széles mosoly az arcon, nagy lélegzet, hisz semmi gond nem lehet…

Greg Gaylord Focker (Ben Stiller a magyarban a még jobb Greg Shag Bakoor néven szerepel) is valahogy így érezhet, amikor kedvesével, Pammel (Teri Polo) a szülői házba érkezik. A leendő após és anyós, Jack (Robert De Niro jobb, mint egy szakasz Jack Ryan) és Dina Byrnes (Blythe Danner) ugyan előírásszerűen mosolyognak, ám tekintetük „na, ki ez a faszi, aki lenyúlta a mi kislányunkat?”-fényben csillog. A bénázó Greg erre gyorsan rátesz: rövid úton a cicamániás házigazda előtt kifejti lesújtó véleményét a macskákról, megszentségteleníti a nagyi hamvait és általában mindenféle ökörségeket szövegel. De ez még csak a katasztrófa-sorozat kezdete: megérkezik Pam régi, minden szempontból sikeres és tökéletes ex-vőlegénye, Kevin (Owen Wilson), aki ugyan kedves és rendes, de éppen ezzel irritálja a már a saját romjai alatt fuldokló Greget. Egy leégett pavilon, egy betört orrú menyasszony, egy elveszett macska és egy lehúzott slozi tetézi még a bajokat. Emellett az is kiderül, hogy Jack régebben a CIA-nál dolgozott és családja tudtán kívül még most is egy thaiföldi akciót szervez. A vallatógépről már nem szólunk…!

Jay Roach, Austin Powers szülőatyja most igazán belenyúlt: remek, félreértésekre és az emberi bénázásra épülő vígjátéka az elmúlt évek egyik legjobb komédiájának bizonyult. A sztorin kívül ez persze leginkább az ügyeletes balfék Ben Stiller és a kevésbé vígjátékos, de a humor ízére egyre jobban ráérző Robert De Nironak (A komédia királya, Éjszakai rohanás, Nem vagyunk mi angyalok, Csak egy kis pánik, Showtime) köszönhető. A film kihasznál minden poénlehetőséget és bár nem az a hanyattvágós röhögtetés, de a legjobb vígjátékok közül való: lányos apuciknak és vendégségben járó vőjelölteknek melegen ajánlandó!

A nagy sikert követően jövőre jön is a második rész és a Vejedre ütök cím már előre sokat sejtető: valószínűleg Bakoor-éknál nyílik majd ki az a bizonyos ajtó…

(2002)

1992-ben készült egy független, alig ismert kis film Meet the Parents címmel, aminek jogait később a Universal megvásárolta, majd nagy nevekkel feltuningolva, 2000-ben mozikba is került az év egyik legsikeresebb vígjátéka, Apádra ütök magyar címmel. Négy, majd tíz évvel később érkezett két folytatás is kibővített családi- és sztárgárdával, ám az eredeti sikert és röhögőminőséget már nem sikerült elérniük. Azért a de Niro - Stiller nyitó csatát mindig jó élmény újranézni...